p>
... legtováb létező elit svéd ezred a harmincéves háborúban
KÉK REGIMENT
(Öreg kék regiment – Altblau)
legtovább létező elit svéd ezred a harmincéves háborúban (1624 – 1650)
Egyike az első egyenruhás gyalogos ezredeknek a svéd hadseregben és a világon is Részt vett a legtöbb katonai hadjáratban ,és harcolt a svéd hadsereg sorsdöntő csatáiban 1624-től 1650-ig.
Hősiességükkel és magasfokú képzetségükkel ,fegyelmükkel elismerést és csodálatot ért el az Altblau regiment nem csak a svéd hadseregben ,hanem az ellenségnél is . Példa erre a császariak mondata a Lützeni csata után : „ … és harcoltak ezen a helyen mintha elfelejteték volna mi az a visszavonulás , és ezen a helyen megis haltak . ’’
A kék regiment 1624 – ben alakult a Livóniáért vivot ( most Lettország és Észtország déli része ) svéd –lengyel háború alatt svéd zsoldos alakulatokból . A Lützeni csatában 1632 –ben ez a regiment már mint Öreg kék regiment ( Altblau regiment ) van emlitve ,de hivatalosan valószínűleg csak 1634 –től hivták igy .
Amikor 1635 –ben hármat a négy legrégeben létező svéd „színes ’’ regimentből ( Zöld , Piros , Sárga – 1613 és 1627 közöt voltak alapitva )feloszlatták , az utolsó maradt az Altblau ,amelyik ezután 1650 - ig létezet,amikor azt is feloszlatták .
1629 –től alapítottak új „színes ’’regimenteket is (pl. Narancssárga ,Fehér ,Barna és néhany Fekete ) de ezek 1638 –ig megszüntek létezni .
A regiment parancsnokai ,és az évek amikor átvették a parancsnokságot :
| 1624 - | Hans Georg von Arnim |
| 1625 - | Maxmilian Teuffel |
| 1627 - | Hans von der Noth |
| 1629 - | Hans Kaspar von Klitzing |
| 1630 - | Hans Georg aus dem Winckel, |
1636 –tól az Altblau regiment valószínuleg egyenesen a svéd hadsereg foparancsnokának volt alárendelve
| do 1641 - | Johann Banér |
| do 1645 - | Lennart Torstensson |
| do 1650 - | Carl Gustaf Wrangel |

Lennart Torstennson
A svéd hadsereg legfontosabb csatái 1630 - tól Svédország belépésétől a harmincéves háborúba .
(a legtöbb itt felsorolt csatában bizonyitot az Altblau regiment részvétele ,és ha nincs máskép feltüntetve ezek mind győztes svéd csaták voltak. )
| 6.7 1630 - |
|
| 17.9 1631 - |
(néhol már 7.4. van feltüntetve )- a svéd hadsereg partra szálása Peenemündénél a Balti tenger Pomorani partszakaszán II. Gustáv Adolf svéd király vezetése alat . A svédek tábora a Labe folyónál . |
| 17.9.1631 - | a Breitenfeldi csata |
| 15.4.1632 - | a Lechi csata |
| 16.11.1632 - | a Lützeni csata – elesett II. Gusztáv Adolf svéd király .Az Altblau regiment sok veszteséget szenvedet (63%),ennek ellenére nem hátrált meg a csata döntő pillanataiban a harctér közepérő a többszörös túlerő, a nehéz lovasság támadása elől sem . Az ütközet végül is a svéd hadsereg győzelmével végződöt ,de a király halála egy ideig megállitotta az előre haladást.A csapatok felállása az ütközet előtt megörökitve egy korabeli
metszeten . A svéd oldalon harcoló csapatok felsorolása . |
|
V boji s císařskými kyrysníky padl v bitvě u Lützenu 16. listopadu 1632 švédský král Gustav II. Adolf |
| 6.9.1634 - | bitva u Nördlingenu - jedna z mála prohraných velkých bitev švédské armády (kvůli další válce s Polskem zde nebojovali hlavní švédské síly tzn. zřejmě ani Altblau regiment) |
| 4.10.1636 - | a Wittstocki csata |
| 29.6.1641 - | bitva u Wolfenbüttelu |
| 2.11.1642 - | druhá bitva u Breitenfeldu (od 27.10. 1642 obléhání a 27.11. 1642 obsazení Lipska) |
| 6.3.1645 - | bitva u Jankova - Schématický rozpis rozdělení vojsk - Postavení vojsk v krajině před bitvou, v průběhu a závěrem bitvy - Výčet jednotek účastnících se bitvy na švédské straně |
| 3.5. - 23.8.1645 - | neúspěšné obléhání Brna (pouze 15.8.1645 se Altblau regiment, jako jediná jednotka, probil až za hradby Brna, ale v poslední chvíli byl nakonec posilami brněnských odražen) |
| 17.5.1648 - | bitva u Zusmarshausenu |
| 25.7.-26.7. 1648 - | obsazení Prahy na levém břehu Vltavy (Hradčany, Malá strana, Petřín, Strahov, atd …) a následné neúspěšné pokusy o dobytí i pravého břehu. Boje trvaly i po uzavření Vestfálského míru (24.10.1648), který ukončil třicetiletou válku, až do listopadu 1648. Z Prahy Švédové odešli po podepsání mírové smlouvy 7.1.1649, ale z některých posádek na Moravě, zejména z Olomouce, se stáhli až po vyplacení všech reparací císařem v létě r. 1650. |
Velice pravděpodobně se Altblau regiment zúčastnil i dobývání a obsazení Olomouce (1642 - 1650), Šternberka a dalších moravských měst a hradů, zejména hradu Sovince. Je také téměř jisté, že v letech 1639-1640, kdy měl gen. Banér základnu v Brandýse nad Labem, se pohyboval i v těchto místech.
Máte zájem o další informace o skutečném Altblau regimentu?